Olasz mássalhangzók kiejtése II.

H – soha nem ejtik az olaszban. Szerepelhet írásjelként a C vagy a G után. Mindig hangtalan!

Q – mindig U követi. Ezt a betűkapcsolatot KU-nak ejtik. (és nem KV-nek)

Példa: acqua (ákuá) – víz; quattro (kuáttro) - négy

S – kétféle ejtése lehet: SZ vagy Z.

SZ: szó elején; példa: sei (szei) – hat; sette (szétté) - hét

mássalhangzó után; példa: diverso (divérszo) - különböző

kemény mássalhangzó (c, f, p, q, s, t) előtt; példa: scala (szkálá) – lépcső

dupla S esetén; példa: rosso (rosszo) - piros

Z: két magánhangzó között; példa: casa (kázá) – ház

Lágy mássalhangzó (b, d, g, l, m, n, r, v) előtt; példa: sbaglio (szbáljo) - hiba

SC – erre a betűre hasonló szabályok vonatkoznak, mint a C-re és a G-re, kétféleképpen ejthetik, S vagy SZK lehet.

SZK: ha mássalhangzó előtt, vagy mély magánhangzó előtt (A, O, U) áll.

Példa: scala, scrivere (szkrívere) - írni

S: ha E vagy I előtt áll.

Példa: scimmia (simmia) – majom

A C és G-hez hasonlóan, itt is az SZK hang megőrzésére az E és I hangok előtt, illetve az S hang megőrzésére az A, O, U hangok előtt írásjeleket használnak.

SCH – ezt akkor használják, ha SZK hangot akarnak hallani E vagy I előtt. A „H” itt csak írásjel, tehát nem ejtik.

Példa: maschio (mászkio) – férfi

SCI, SCE – ebben az esetben az „I” és „E” hangok szolgálnak írásjelként, és az S hang megőrzésére használják mély mássalhangzók (A, O, U) előtt. Tehát ezt a betűkapcsolatot SI, illetve SE-nek ejtjük.

Példa: prosciutto (prosutto) - sonka

Z – egyes hangokban C-nek, míg másokban DZ-nek ejtik. Erre nincs szabály, de ha elhibázod, nem fogja zavarni a kiejtést. Sok olasz sem ejti tisztán ezeket a hangokat.

Példa: bellezza (bélléccá) – szépség; pizza (piddzá) – pizza